A méhek nélkülözhetetlenek az ember számára még akkor is, ha erről nem veszünk tudomást. A növények nagy részének szüksége van a beporzó rovarok tevékenységére ahhoz, hogy termést hozzanak. Nélkülük a gyümölcsök és a zöldségek nagy részéről lemondhatnánk.
Einsteinek tulajdonított mondás szerint a méhek kipusztulását az emberiség csak három évvel élné túl.
A méhek talán az egyedüli olyan élőlények, amelyek oly módon élnek, hogy csak javára vannak a környezetüknek anélkül, hogy egyetlen más állat- vagy növényfajban kárt tennének.
Annak ellenére, hogy hidegvérű állatok a méhcsalád egészében úgy viselkedik, mint egy magasabb rendű élőlény (szuperorganizmus).
A szuperorganizmus társas szerveződésük, igen magas fokú munkamegosztásban élő egyedekből álló szervezet. Rendszerint a valódi társas (euszociális vagy „államalkotó”) állatok társas egységét értik alatta, amelyeknél a munkamegosztás már annyira nagyfokú és specializálódott, hogy az egyes egyedek elveszítették reprodukciós képességüket, és így az egyedeik már nem is szaporodnak, hanem csak az egész társas egység képes reprodukálni önmagát. (Wikipédia)
A méhcsalád sok ezer egyedből áll, amelyek összehangoltan egyetlen cél érdekében működnek akár a test sejtjei.
A dolgozó méhek nem képesek szaporodni erre megvannak a specializálódott szerveik az anya és a herék.
Említettem már, hogy a méhek hidegvérű állatok és egyedül nem képesek hideg környezetben a túlélésre, ennek ellenére képesek hőt termelni és a család hőmérsékletét állandó értéken tartani.
Meg is alkották rá a „méhlény” kifejezést, mellyel kifejezik, hogy a kasban lévő méhek többek az egyedek összességénél, élő organizmust alkotnak. Az egyed rovarként viselkedik, de a méhlény, a méhcsalád emlős jelleget mutat. Belső váza van (viaszváz), alacsony szaporaságú (3-4 raj/család évente), állandó hőmérsékletet tart (35°C), saját maga termelte táplálékkal eteti utódait (méhpempő). (Michael Thiele)
Add Comment