Méheskert

Az ideális méheskert egy olyan 5 km sugarú kör alakú kert lenne, amely területén természetes növénytársulások vannak, nem folyik ipari mezőgazdaság, a kiskerteket nem permetezik össze-vissza, vagyis természetes és változatos növények alkotják, kemikáliáktól és egyéb szennyezőanyagoktól mentes terület. Belátható, hogy egy ekkora terület, ami 750 hektárnak felel meg Magyarországon nem nagyon található esetleg elvétve nemzeti parkok területén. Azért beszélek ekkora területről mert a gyűjtő méhek kb. 5 kilométerre távolodnak el az otthonuktól táplálék keresés közben. Sajnos a biogazdálkodással művelt területek mérete sem akkora, hogy valódi megoldást jelentsen. A nagy területeken termesztett azonos növényekből álló monokultúrák még, ha bio követelményeknek megfelelően művelik, akkor is csak egy két hétig biztosítja a táplálékot és azt se változatos formába.

Belátható, hogy ez az ideális eset nem, vagy csak nagyon ritkán valósítható meg. Ezért a bio méhészeti termékekről is csak olyan összefüggésekben beszélhetünk, hogy nem ideális, de a minősítés szabályait betartva bizonyos magasabb minőségi szintet képviselnek.

Mi az a megoldás, amit mi méhészek és tudatos fogyasztók tehetünk.

Mi méhészek

• olyan technológiákat alkalmazhatunk, amelyekkel a lehető legkisebbre csökkenthető a mézben található szennyeződés minősége. Ilyen pl. a természetes méhészkedés.
• olyan vándortanyákra visszük a méheinket, ahol kevesebb vegyi beavatkozás éri a növényeket. Ilyen lehetőség az előbb említett természetvédelmi területek, vagy a vadon élő mézelő növények, mint pl. az akácerdök, a hars erdök, galagonya stb.
• igyekszünk a méhek állandó telephelye köré olyan növényeket ültetni, amelyek a méhek szempontjából előnyös
• igyekszünk részt venni és támogatni minden olyan kezdeményezést a környezetünkben és országosan, ami a bitódiverzitást, a méhek szempontjából fontos fák ültetését, a természetes élőhelyek védelmét szolgálja.

A tudatos vásárlók

A fent felsorolt utolsó két pontban leírtakat szintén személyes ügyként kezelhetik, Ha van saját kertjük sokkal jobb olyan növényeket ültetni, amelyek a beporzó rovaroknak és így a méheknek is kedveznek, mint csak az esztétikai élményért ültetett társaik.

A táplálék forrás bővítésén kívül a kertekbe kihelyezhető az elsősorban magányosan elő beporzó rovarok fészkelését elősegítő un. méhmenedékek.

A legfontosabb azonban a magas minőségű magyar tudatos termékek fogyasztása, mert ezzel a saját egészség megóvása mellett a piac szereplőit is az így keletkezett igények kielégítésére fogják sarkalni.

A méheskert ajánlott nővényei

Fásszárú növények

Mogyoró: Legkorábbi, bőséges virágport adó növényünk. Február végén, március elején virágzik. Egylaki: egy növényen van a porzó és a termő virág is. A hím ivarú virágát barkának nevezzük. Már ősszel kifejlődik, ezért virágzik ki kora tavasszal. Nektárt nem termel, mert még hideg van.
Szilfa: Lombosodás előtt virágzik márciusban. Nyirkos, szikes talajokat szereti. Sok virágport ad. Több fajtája van: mezei, hegyi, édeslevelű. Érdemes kínai szilt telepíteni, mert augusztusban és szeptemberben nyílik. Telelő virágport ad.
Égerek: A legelső virágok között nyílnak a tél elmúltával. Ontják a virágport. Virágai egylakiak. Egyivarúak. A porzó – barka.
Füzek: A fehér fűznek van méhészeti jelentősége. Bő virágport és nektárt ad, ha nincs olyan hideg. Márciusban – áprilisban nyílik. Jó idő esetén hasznos fűzre vándorolni. Kétlaki, azaz külön növényen van a porzós és külön növényen van a termős virág.
Mandula: Önmegporzó. Március és áprilisban virágzik 10 – 12 napig.
Som: Erdőszéleken, kertekben található. A méhek szívesen járják. Bő virágpora van. Február és márciusban virágzik.
Nyárfa: Március második felében virágzik. Kétlaki, barkája van. Bő virágport ad. Kövér rügyeiről sok propoliszt gyűjtenek.
Kajszi barack: Rovar megporzású. Március végétől április közepéig virágzik. Virágpora kevés, de értékes nektárt ad.
Kökény: Erdőszélek, útszélek, mezsgyék, rekettyések cserjéje. Százezrével virít a sok fehér virág- Március második felétől – április elejéig virágzik. Kiváló méhlegelő! A méhek szívesen hordják a virágporát.
Juhar:  Április elejétől – május közepéig virágzik. Sok virágport, kevés nektárt ad.
Nyírfák:  Csak virágport ad, leveleiről propoliszt gyűjtenek.
Szilva: Április – májusban virágzik. Virágport és nektárt is ad. Permetezni csak fehérbimbós állapotban, sziromhulláskor és utána (lenne) szabad
Meggy: Április végétől virágzik. 8 – 10 napig virít. Idegen megporzású. Virágpora fontos a főhordásra készülő családnak.
Cseresznye: Április közepétől május közepéig virágzik. Fontos a méhek számára, mert ilyenkor már a méz és virágpor fogyasztás magas, hisz sok a fiasítás.
Őszibarack: Április első felétől virít. 1 virága 4 – 5 napig ad nektárt. Méze sötét.
Alma: Vonzza a méhet. Április második felétől május első felében virágzik. Nagy szerepe van az akác előtti felkészítésben. Virágport és nektárt is ad. A lehűlés, erős szél a méhek munkáját korlátozza. A termőbibe korábban érik be, mint a porzó, csak idegen virágporról tud megtermékenyülni, amit a méh tud elvégezni. Ezért fontos a méhek megporzó munkája. Homoktalajon nincs jelentős nektárképződés.
Köszméte: Áprilisban virágzik. 8 – 12 C fokon termel nektárt. A tavaszi méhfejlődést segíti.
Ribizli: Virágzási idő: április. Jelentős a fekete ribizke. Rókaszagú a méze.
Vadgeszténye: („bokréta fa”) Május közepén virágzik. Virágja és nektárja is jó. Méze: sárga, ikrásodó. Szaporint tartalmaz, itatás hiányában mérgezi az álcákat.
Eperfa: Utak mentén található. Bő virágport ad.
Galagonya:  Szeszélyes mézelő. A mézet kristályosítja.
Akác: Méze halványsárga, majdnem víztiszta vagy aranysárga. Évek múlva kristályosodik, ha tiszta. Fő nektárforrás. Május második felétől – júniusban virágzik. Hőigényes, 16 – 22 C fok meleg kell, hogy kinyíljon, 20 – 15 C fokon bőségesen nektárhoz. Ha hűvösebb van tovább virágzik. Melegebb időben hamar elvirágzik (30 fok felett leég). Területe Magyarországon 300E hektár! Ezt kb. 1Millió méhcsaládot tudna eltartani. ma Magyarországon kb. 600E méhcsalád van
Nagylevelű hárs:  Júniusban az akác után virít. (Az ezüst hárs nem jó mézelő. Legjobb a kislevelű hárs mézelése.) Sok méh elpusztul rajta. Édesharmata mérgező hatású. Így a nektárral keveredik, ez okozza mérgezést. Éjféltől 6 óráig termelnek nektárt. Korán reggeltől járják a méhek.
Málna: Nektárja értékes, méze halványsárga, gyengén kristályosodik. A mézelő cserjék közül ez a legjelentősebb.
Szelíd gesztenye: Kétféle virágja van: porzós és termős. Egylaki. Bőséges virágport ad. Júniusban nyílnak a virágai.
Ezüstfa (olajfűz:) Az akác után nyílik. Bő virágport ad. Hasznos méhlegelő
Japán akác: Jól mézel, július második felétől és augusztusban is virágzik.
Bálványfa: Június végén nyílik virágpora kedvelt.

forrás: hetszinvilag.lapunk.hu

Mézelő gyógynövények

• Amentafajok (fodor- és borsmenta) csak kultúrviszonyok között, ivartalanul szaporítva termelhetők. Valamennyien jól mézelők.
• A mentaméz viszonylag sok vitamint tartalmaz, javítja az epeműködést, olaja enyhíti a puffadtságot.
• Nálunk a levendulafélék (Lavandula spica, L. intermedia, L. latifolis) méze finom zamatú, kiváló fertőtlenítő. Hasznos légcsőpanaszok, fejfájás és álmatlanság esetén.
• A kerti ruta szeszélyes mézelő. Párás időben a méhek szorgalmasan látogatják.
• Az orvosi somkóró kitűnő mézelő. Méze világos, kristályosodásra hajlamos.
• Az édeskömény méze finoman kristályosodó, világos színű.
• A borágó kiváló mézelő növény. Előnye, hogy hosszan virágzik.
• A szúrós gyöngyajak termelése még nem terjedt el. A méhek (a vadméhek is) szorgalmasan látogatják, mert bő nektárforrást biztosít. A nektár cukortartalma 40-60%-os is lehet.
• A tarlóvirágot érdemes volna termelni herbája iridoid-, kaszatja magas olajtartalma miatt. A tarlóvirág méze világos, enyhén sárga. Gyorsan, finomszemcsésen kristályosodik.
• Az orvosi zsályáróla méhek főleg nektárt gyűjtenek. Ez a faj hektáronként akár 400 kg mézet adhat.
• Érdemes lenne több citromfüvet Jól mézel. Nektárja nem magas cukortartalmú (20%), mégis jelentős mézhozamot biztosíthat – 30-500 kg/ha.
• A kerti kakukkfű méze finom, kissé mentára emlékeztető. Virágporát is gyűjtik a méhek. Az izsóp kiváló mézelő, sok és sűrű nektárt termel. A méhek gazdaságosan gyűjthetnek rajta.
• A bazsalikomot nagyon szívesen látogatják a méhek. Nektárja sűrű és ízjavító lehet.
• A mustárfélék (fehér és fekete) mind jól mézelnek, sok és könnyen elérhető virágport termelnek. Mézük gyorsan, finomszemcsésen kristályosodó.
• A körömvirág nagyon jól mézel. A méhek virágport is hordanak róla.
• A sárkányszeklicét már most is üzemi méretekben termesztik. Olyan jól mézel, hogy érdemes vándorolni rá. A méhészek szerencséje, hogy begyűjtése a termésérés idejére esik.